Miskolctapolca kedvelt célpontja a turistáknak, akik a barlangfürdő előtti parkban csodálattal fürkészik a fákon ugrándozó mókusokat, a gyerekek utánuk iramodnak, és most már a hód is figyelmet követel magának a csónakázó tónál. Többen immár a hód felbukkanását fürkészik éjszaka.
A hódok mérnöki tevékenysége közismert, gátakat emelnek, felduzzasztják a vizet, és a gátakat valóban fák kirágásával képezik. Ám, ha kész a vár vagy duzzasztógát, akkor a hód már nem „rág” ki több fát, amennyiben talál elég olyan fásszárú növényi táplálékot, cserjét-bokrot, amelyen a fogát is edzheti; mert általában lágy szárú növényekkel és fakéreggel táplálkozik. Kedvencei a vízparton élő puhafák, valamint a vízben élő vízitök és fehér tündérrózsa.
A hód nem tarolja le az egész vidéket, hiszen étkezése a saját territóriumában kb. 15 méteres sávban zajlik, 40-50 méternél messzebb nem távolodik el a vízparttól. A vizek duzzasztása ugyanis, azt a célt szolgálja, hogy a hód a járatai fölött tudja a vízszintet, s ő láthatatlanul járhasson a hódlabirintusban. Ezért is nehéz lefotózni, nem szereti, ha látják. Egyébként családos, monogám állat.
Amikor a hód elkészül mérnöki építményével, akkor a víz felduzzad. A megnövekedett víztömeg pedig kedvezően hűti az adott területet.
A hód élőhelyén feldúsul a növényzet. A nedvességet kedvelő növények vonzzák a rovarokat, a rovarok pedig a különleges madárfajokat. Szóval a hód meghódított élettere benépesül.
A hódok tehát nemcsak önkényesen alakítják át a vizeket, a Hejő patak és a csónakázó tó területét, de munkájuk eredményeként más állatok számára is kiváló élőhelyet teremtenek. A hódok építményei, illetve a természet különleges tudású építőmesterei turistákat is vonzanak a területre, aminek mondjuk a hód nem annyira örül. De azért valószínűleg maradni fog.
Szóval nem kell a hódtól félni, hiszen a kutatások azt mutatják, hogy a hódok által átalakított területek élővilága fajokban gazdagabb lett. Ezek a vízi rágcsálók sokkal inkább hasznos részei az ökoszisztémának, mintsem ártanának neki.
A klímaváltozás és a vízkészlet csökkenése miatt igen aktuális téma jelenleg a hódkutatás is, hiszen az állatok száma növekszik, ahogy azt immár a tapolcaiak is tudják.
A hód egy olyan őshonos faj, amely korábban a túlzott vadászat miatt kipusztult, és több mint 120 évig hiányzott Magyarország faunájából, azonban ma már újra jelen van hazánk élővilágában. Védett állat, eszmei értéke 50 000 Ft. Természetes ellensége, a szürke farkas nem veszélyezteti Magyarországon.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
